Gombászás - Gombaszedés!
Avagy, amikor a GOMBA öröm!
Miért szedem ketté a két fogalmat? Attól, hogy valaki ismer párféle gombát, amit biztonsággal felszed és fogyaszthat is, attól még nem lesz gombász!
Egy igazi gombász/gombaszakértő tanul-tanul és még tanul is egy kicsit. Elméleti és gyakorlati tanfolyamokon, szakértőktől sajátítja el a mesterséget, majd pedig nagyon szigorú vizsgákon keresztül bizonyítja, hogy Ő aztán tényleg ismeri ezen fura lények mibenlétét! A megfelelő gombaismeret szó szerint ÉLET-HALÁL eldöntője lehet. NEM JÁTÉK!
Aki pedig gombát szed, annak teljes bizonyossággal szükséges ismerni azt a pár fajtát, ami finom, és ebédet szeretne belőle készíteni. De még jobban kell ismernie – és tudnia kell elkülöníteni, azt a pár fajtát, ami MÉRGEZŐ. Merthogy még egyazon fajta egyedei is lényegesen eltérhetnek egymástól a különböző fejlődési szakaszokban.
Egyetlen gombát mindenképpen ki kell emelnem!!!!
Ezt kell elsőként és KÖTELEZŐ szinten ismerni minden gomba kedvelőnek, de az is ezzel kezdje, akinek még csak megfordult a fejében, hogy hozzányúl egy akármilyen gombához az erdőn-mezőn! Egyáltalán nem baj, ha természetjáró családban már a gyerkőcöknek is megtanítjuk a következőket >>>
Ez a Gyilkos galóca (Amanita phalloides). Ez persze nem gomba ismereti szakkör, így nem mélyednék bele nagyon. De érdemes szem előtt tartani, hogy a Gyilkos galóca nagyon kicsi adagja is halálos lehet, ha le is nyelik, és nagyon ritka a mérgezésből való felépülés, mert egy hihetetlenül alattomos méreg komplexet tartalmaz. Ráadásul a mérgezésnek van egy olyan szakasza is, az első rosszullétek után, amikor még azt is hiheti az ember, hogy jobban van és megúszta. De nem, és pont ebben a szakaszban már kritikus a történet.
Ezért tényleg csak 3 pontban!
Ahhoz a gombához inkább hozzá se nyúlj, aminél ez a 3 pont együtt megvan:
- fehérek a lemezei
- van gallérja
- és van bocskora
Mert az (közel 100%) Gyilkos galóca!!!!
És bizony, amíg nem végeztünk el sikeresen legalább egy alapfokú gombaismereti vizsgát, addig még az általunk jól ismert, ehető gombákat is, amiket leszedtünk, meg kell mutatni egy szakellenőrnek a szedés után, mielőtt elkészítenénk és nekiállnánk falatozni! Gomba szakellenőrt a legtöbb nagy piacon találhatunk, de általában minden városban vagy a közelben van legalább egy. Róluk és az elérhetőségükről különböző gombász oldalakon tájékozódhatunk. (https://netgombasz.hu/szakellenori-gombavizsgalat/)
Lehet, hogy ez így kezdésnek elrettentőnek tűnhet, de ez nem baj. Nem szabad felelőtlenül gombát szedni!!!!!!
De hidd el nekem, hogy ettől függetlenül a gombászás egy gyönyörű hobbi, életforma, testmozgás, egészséges étkezés, kaland és „kincs”-vadászat, gasztro-élmény, tökéletes családi program, a gyerekek imádják a kutatás miatt, sikerélményt ad, de arra is finoman nevel rá, hogyan faragjunk a kudarcból elszántságot.
Mert van bizony, amikor több kilométer csatangolásnak és cserkészésnek nincs ehető eredménye. Ilyenkor szó szerint benne van a zabszem a …., na szóval ott, és be vagyok sózva, hogy jöjjön már a hétvége vagy a következő gombákkal kecsegtető időjárás és vissza mehessünk újra az erdőbe a mezőre, és végre gombát ehessünk.
És igen az az ember, aki szereti a természetet járni és a hasát is szereti az szinte biztos, hogy a gombákkal sincs hadilábon. <<< Mire a ponthoz értem már össze is folyt a számban a nyál.
Hozzá kell tennem, hogy én sem ismerek minden gombát. Viszont az a pár-féle, amit minden bizonyossággal felismerek, elég is. Amit ezekből lehet rittyenteni, ne is nevezzük simán csak ételnek! Nem lenne méltó!
Nem is tudnék egy szóban jellemezni egy erdei gombákból elkészíthető finomságot! Igazi, felejthetetlen, gasztro kiruccanások ezek az ízlelőbimbóknak.
Csak, hogy párat említsek:
Egy olyan, amit akár közvetlenül az erdőben is el lehet készíteni (ezért jó ha van nálunk túra közben is só, de nem feltétlenül szükséges), ez a kövön sült, nagy őzlábgomba kalap/ok. Akár magában, akár becsapva a turista elemózsiába, aminek a részét nálam mindig képezi 1-2 jó házi kolbászos zsemle.
Aztán a másik a rántott pöfeteg. Erre tényleg nincsenek szavak úgyhogy bele se menjünk. Sajnos mifelénk már nagyon régóta nem találok. Csak induri-pinduri darabokat, amit ugye nem szedünk le, hogy megnőjön, Ezzel csupán az a baj, hogy más úgyis le fogja szedni, ha nem vagyunk elég szerencsések vagy koránkelők! (egyébként hatalmasra megnőnek 5-6 kg is lehet egy-egy példány).
A vargánya konkrétan fűszer olyan intenzív gomba íze van, bármit csinálsz vele az csak jó lehet. Mehet tejszínes vargánya levesbe, hagymával lepirítva egy kis disznózsíron, aztán szépen leporciózva a fagyasztóba téve, bármikor előkapható és pirítósra halmozva, mennyei reggeli vagy vacsora. Amolyan luxusérzés. Csak amikor az utolsó adagot eszed, na az kegyetlen fájdalom egy gasztro-gombász lelkének.
És megint csak sorolhatnám a jobbnál jobb falatokat oldalakon keresztül.
Ha már gombák akkor mindenképpen beszéljünk az ízletességük mellett a táplálkozási és egészségügyi előnyeikről is!
Szerencsére már az étrend-kiegészítő piacon is jelen vannak a különböző gyógy-gomba, kivonatok, köztük persze a méltán felfedezett és számos kutatási eredménnyel rendelkező Ganoderma/Pecsétviaszgomba.
A pecsétviaszgomba titka nem egy konkrét betegség gyógyításában rejlik, hanem abban, hogy normalizálja a szervezet általános működését. Úgynevezett adaptogén. Speciális kivonatát, de csak porrá őrölve is, Kelet – Ázsiában pl. konkrétan gyógyszerként alkalmazzák.
Friss gombaként ugyan semmiféle gasztronómiai értéke nincs, nem finom és elég kemény. A belőle készült étrend-kiegészítők (Ázsiában gyógyszerek!) viszont jelentős élettani hatással rendelkeznek.
De említhetném mellette a már itthon is könnyen beszerezhető Shi-take gombát. Vagy a fafül gombát is. (Dr. Chen szárítmányként is forgalmazza őket.)
Ráadásul a gombák esetén tök jó, hogy ha a szárítmányokat pár órára vízbe tesszük, a végeredmény teljes értékű „friss” gomba lesz.
És ugye vannak olyan cégek is amelyek kifejezetten a „gyógy”gombákból gyártanak mindenki számára elérhető hasznos készítményeket. (itt halkan jegyzem meg >>> ha kimész a természetbe és magadnak szeded meg az ebédhez pl. az őzlábgombát, akkor az őzláb gomba is gyógygomba! De egyébként mindegyik gomba gyógygomba a maga módján!)
És akkor nézzük meg miért érdemes a gombákat az étrendünk szerves részévé tenni.
Munkámból adódóan, napjaim igen tetemes részét képezi, hogy rengeteg diétás és egészséges étrenddel találkozom, mindig felbukkan valami új csoda étrend/diéta, és az eddigieknek különböző váll-fajai.
VISZONT!
Igen furcsállom, hogy a gombák szinte mindegyikben (tisztelet a kivételnek) amolyan elfeledett, régi barátok. Valahogy rájuk csak nagyon kevesen gondolnak, amikor kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásról van szó.
Én még a nagyitól tanultam például olyat, hogy hetente egyszer hüvelyest kell enni. (juliskabab, zöldbab, borsó, lencse stb. megjegyzem ennek hihetetlen jó oka van – pl. ROSTOK) De bizony jó lenne hetente egyszer gombát is enni!
Persze itt nem feltétlenül a mesterséges fény alatt, 0.1 °C pontossággal szabályozott helyiségekben, termesztett gombákra gondolok, ahol még a CO2/O2 mennyiség is meghatározott keretek közé van beállítva. Az ilyenekben a legfőbb szempont a szépség és a minél kisebb területen elért legmagasabb hozam. Persze ha nincs más lehetőség, akkor ezek is megfelelő részei a vegyes étrendnek!
Persze megint más a helyzet az egészségügyi piacra szánt gyógygombákkal, mert azok termesztésénél a legmagasabb hatóanyag tartalom elérése a cél.
Táplálkozási érték szempontjából, igazán a természetes úton nevelkedett (erdei/mezei) gombákat említem, úgy mint egészséges táplálék.
Már csak azért is, mert meg kell értük dolgozni. Persze aki nem ismeri a gombákat, az ne kezdjen most bősz gombaszedésbe, egyedül legalábbis semmiképpen.
Nekik jelzem, hogy szinte minden nagyobb piacon van gombaárus, aki egyben gomba szakellenőr is.
Az éppen szezonális gomba kínálata a természetnek, náluk elérhető és beszerezhető mindenféle megerőltetés vagy különösebb testedzés nélkül is. Igaz nem akkora buli, de ugyanolyan finom és tápláló ebéd készülhet ily módon beszerzett gombákból is.
És messze sem csak finomak!
Kezdhetünk azzal, hogy alacsony a szénhidrát, de a zsír és „káros”nátriumtartalmuk is.
Viszont B-vitaminokban, kolinban, E- és K-vitaminban, továbbá ásványi anyagokban, például szelénben, káliumban és vasban, kalciumban is gazdagok.
Sőt még béta-glükánokat is tartalmaznak. Ezeknek nagy szerepe van a szervezet egészséges működése szempontjából. (a sejtektől és az idegektől az ereken át a szív, a máj, de még az izomzat miatt is)
És még nincs vége! A gomba az egyetlen „növényi” inkább úgy mondom, hogy nem állati eredetű D-vitamin-forrás, ami nálunk itthon természetesen is elérhető! (a vadon növők! bár vannak már UV fény alatt nevelt bolti gombák is! ezeken ez fel van tüntetve)
A fogyókúrás étrendeknek pedig egyenesen a szerves részét kellene, hogy képezzék a gombák. Ugye írtam, hogy alacsony a szénhidrát/glükóz tartalmuk, de ennek ellenére mégis nagyon magas a telítő értékük, rengeteg rostot tartalmaznak – ezért is okoznak sokaknak bélproblémákat. Kiemelem, hogy akinek egy-egy gombaétel puffadást stb. okoz, az keressen már fel, mert ott akkor van egy kis emésztőrendszeri eltolódás a rostok bontásával kapcsolatban. (itt most van egy kis gubanc, mostanában valami „okos” elkezdte terjeszteni, hogy károsan magas a fehérje tartalmuk. He-he, bár mindenki annyi gombát fogyasztana, hogy abból gyűjtse be a „káros” fehérje mennyiséget!!!)
És igen a táplálkozási értékeken túl, az igazi gombászás már csak a kikapcsolódás, erdőjárás, jó levegő és a nagyon aktív mozgás miatt is egészséges.
A teljesítménytúrázás mellett szerintem ez az egyik legkeményebb erdőjárási forma
Hogy miért?
Azért mert egész egyszerűen ritka az, amikor csupán a kitaposott út mentén találunk annyi gombát, ami elég egy kiadós ebédhez. Nem elképzelhetetlen, de ritka. Egyébként, út mellől, mezőgazdasági terület közelében nem is érdemes gombát szedni étkezésre! (műtrágyák, pisi, stb.)
Volt már, hogy csupán turistaút ról szúrtunk ki bent az erdőben annyi vargányát, hogy tudtunk szedni 5 kilót. Egyszer, de akkor hajnali kettőkor keltünk. Ugye megelőztük a többi turistát. Wehhe.
De egy kiadós ebédért a legtöbb esetben bizony mászni, bújni, bozótoson átvágni és úttalan erdőben kell keresgélni. (És nagyon oda figyelni, hogy merre járunk, mert könnyű eltévedni. Tehát egy tájékozódási pontot már rögtön az elején nézzünk ki és lehetőleg ne tévesszük szem elöl.)
Ha esetleg kedvet kaptál az efféle „kincs-vadászathoz”, akkor keress fel gombász csoportokat, fórumokat. Az internet világában ezzel nem lesz gond! Csatlakozz egy gombaismereti-túrához, és megígérem neked, hogy jól fogsz szórakozni (a gombászok jó fejek), hatalmas élmény lesz és még tanulni is fogsz. Ráadásul ha szerencsések vagytok, még finom ebédetek/vacsorátok is lesz. Ha pedig a konyhában is otthon vagy, a maradék gombákat kiválóan lehet tartósítani/megőrizni a későbbiekre!
Azonban, amennyire a takaróm ér ebben a témában és éppen velem tartasz egy-egy túraterápián >>> na hát ha akkor általam biztonsággal ismert ehető és finom gombát találunk, akkor a túraterápia alatt az adott gomba szedésének, felismerésének részleteibe is bevezetlek. 😉
Jó levegőt! Kellemes időtöltést kívánok!
Keressetek bizalommal ha kérdés merül fel!
Együtt találunk „vissza”-utat az EGÉSZ-séghez!
Szeretettel:
Patrik Természetgyógyász