A sárgabarackmag tényleg rákellenes csodaszer?
A sárgabarackmag és a B17-vitamin időről-időre újra felbukkan az interneten – meg különböző közösségi csoportokban – Ezért a sárgabarackmag és az úgynevezett B17-vitamin története amúgy Patrikosan:
B17-vitamin, Hunzák és egy kis józan ész
(nagyon fontos cikknek tartom ezt, ugyanis ez vonatkozik az összes „csodálatos, internetes, gyorsan meggyógyulok tőle csodaszerre!”)
Nemrég egy e-mail formájában hozzám is befutott a kérdés:
Tényleg igaz, hogy a sárgabarackmag rákellenes? Érdemes szedni? Ha igen, hogyan?
Rövid válasz: nem. Legalábbis azért, hogy csupán ettől majd meggyógyul valaki, nem!
Hosszabb válasz: olvass tovább.
Kezdjük az alapoknál: a B17 nem vitamin
A „B17-vitamin” elnevezés valójában egy ügyes marketingfogás a ’70-es évekből. Tudományos értelemben nem létezik B17-vitamin.
A sárgabarackmagban található hatóanyagot amigdalinnak hívják. Ez a szervezetben hidrogén-cianiddá (ciánná) alakulhat.
Igen, arról a ciánról beszélünk, amit a krimikben a teába kevernek, majd jön a drámai zene.
Fontos megérteni:
a cián nem válogat!
Nem csak a rákos sejteket pusztítja – hanem az egész szervezetet.
A „lécci-lécci csak a daganatos sejteket támadd” típusú megállapodás sajnos nem működik.
A komolyabb vizsgálatok egyértelműek:
nincs bizonyíték arra, hogy az amigdalin vagy a laetril gyógyítaná a rákot
viszont dokumentáltak mérgezéses eseteket, főleg koncentrált vagy nagy dózisú használatnál
És akkor jönnek a Hunzák…
Gyakran hozzák fel példának a Hunza népcsoportot, akik Pakisztán északi részén, a Himalája közelében élnek, és valóban híresek a hosszú élettartamukról – sokan 90–100 évig is élnek.
A legenda szerint naponta rágcsálnak sárgabarackmagot, és ez lenne a titkuk.
Csakhogy ha kicsit közelebbről megnézzük az életmódjukat, egészen más kép rajzolódik ki:
sokat mozognak
természetes környezetben élnek
rengeteg zöldséget és gyümölcsöt esznek
kevés feldolgozott ételt fogyasztanak
erős közösségi kapcsolataik vannak
nem éjféli Facebook-scrollozással töltik az estéiket
Szóval lehet, hogy nem a barackmag a „csoda”, hanem az egész életmódjuk.
Egy kis gondolatkísérlet
Vannak olyan bennszülött törzsek Délkelet-Ázsiában, akik makákó majmot esznek.
De senki nem állítja, hogy „a hosszú élet titka a makákóhús.”
Nem attól egészségesek, hogy pontosan mit esznek, hanem attól, ahogyan élnek:
természetközelien, mozgásban gazdagon, jóval kevesebb krónikus stresszel.
Ugyanez igaz a Hunzákra is.
„De hát természetes!”
Ez az egyik leggyakoribb érv.
Csakhogy:
a cián is természetes
az arzén is természetes
a királykobra mérge is természetes
És itt fontos kimondani egy alapelvet:
a mérget mindig a mennyiség teszi.
Még a víz is lehet mérgező, ha túl sokat iszol belőle.
A „természetes” tehát nem egyenlő azzal, hogy biztonságos vagy gyógyító.
Összefoglalva
✔ A B17 nem vitamin
✔ A sárgabarackmag nem bizonyított rákellenes „csodaszer”
✔ Nagyobb mennyiségben mérgező lehet
✔ A Hunzák hosszú életének titka nem egyetlen ételben, hanem az egész életmódjukban rejlik
Az igazi „csodaszer” továbbra is ugyanaz, amit régóta tudunk:
változatos, valódi ételek
rendszeres mozgás
minőségi alvás
tudatos stresszkezelés
És ha egészségügyi problémánk van:
ne gyors csodaszerekben gondolkodjunk.
Csodaszerek nem léteznek.
Alapos, jól felépített terápiák viszont igen.
És a gyógyuláshoz nemcsak önmagában egy kapszula vagy vagy valami csoda gyógynövény kell
hanem te magad is.
Ha hasznosnak találtad ezt az írást, nyugodtan oszd meg azzal a rokonoddal vagy ismerősöddel, aki a sárgabarackmagot mindenre ajánlja – a megfázástól a világbékéig.
Szeretettel: Patrik természetgyógyász